étel-ital

Víz, víz, tiszta víz – a víztisztítók

Sokféle van, és sokféle elv alapján működnek. Ami közös bennük, hogy buta készülékek: nem tudnak különbséget tenni a káros és az ártalmatlan anyagok között. A víztisztító-gyártók honlapjairól többnyire nem derül ki, hogy mik azok az anyagok amelyeket a víztisztítók kiszűrnek a vízből. Kérdés, hogy csak a nagy, szerves molekulákat szűrik-e ki a készülékek, vagy az ásványi sókat is?

Víz, víz, tiszta víz – az ásványvíz

Palackozott ásványvíz fogyasztásunk szépen nőtt az elmúlt években: 1996-ban fejenként 14 l volt, 2008-ban több mint 100 liter. Tulajdonképpen alig maradunk le az Unió régebbi tagállamaitól, Franciaországban vagy Olaszországban évi 120-130 l fogy. Magyarországon 1,5 milliárd PET palack kerül a szemétbe évente, ami 60 ezer tonna szemetet jelent.

Víz, víz, tiszta víz – a csapvíz

Már csak nagyon kevesek merik meginni. Szinte snassz egyszerűen csak kinyitni a csapot és egy poharat alátartani. Inkább az alternatívákat választjuk, az ásványvizet vagy a víztisztítókat. Holott az ásványvizes palackok nem elhanyagolható környezetszennyezést jelentenek, a víztisztító pedig mindössze egy buta gép. De vajon iható-e még a csapvíz?

Citromot héjáról

Bár az új sajtótörvény miatt úgy érezzük magunkat, mintha citromba haraptunk volna, most mégis inkább egy másik citromról írunk. Arról, amit a süteményeinkbe reszelünk.

A citrom reszelt héja kiváló természetes aroma. Élvezetét azonban egy csipetnyit megkeserítheti a tudat, hogy igen mérgező vegyületeket tartalmaz.

A citrom – csakúgy mint a narancs – főleg Európa déli és Afrika északi részeiről érkezik. Mindkét növényt hatalmas monokultúrákban termesztik, amelyek fenntartásához jókora mennyiségű permetezőszer szükséges: így befolyásolják a növények fagyállóságát, a gyümölcsök méretét, az érés idejét. Az egyik legismertebb készítményt a vietnami háborúban mint vegyi fegyvert használták: az erdők lombhullását idézi elő.

Együnk halat?

A hal egészséges. Hetente legalább egyszer együnk halat – olvashatjuk a legkülönbözőbb tanácsadókban. És a hal valóban egészséges lenne, ha nem szennyezett folyóinkból és tengereinkből származna. A halak ugyanis szervezetükben összegyűjtik a környezetünkben található mérgeket, a nehézfémeket és permetezőszer-maradványokat. Mi pedig ezeket elfogyasztjuk a halászlével és rántott ponttyal együtt – mivel ezek az anyagok a főzés-sütés során nem semmisülnek meg.

Minél szennyezettebb egy víz, annál szennyezett a benne élő élőlény. A tengerek különösen a folyók torkolatainál, az ipari létesítmények környékén szennyezettek. De mivel a hal úszik a víz pedig folyik, a tengeri halak igen magas szermaradvány értékeket tartalmazhatnak akkor is, ha valahol a „világ végén” fogták őket.

Kollath-táblázat

Dr. Werner Kollath német orvos és táplálkozástudós évtizedeken keresztül vizsgálta a különböző mesterséges étrendek hatását kísérleti állataira.
Ezekre a kísérletekre és megfigyelésekre támaszkodva állította össze "Táplálékunk rangsorát", amelyben táplálékainkat a feldolgozottságukból adódó értékcsökkenésük alapján csoportosítja. Éles határt von az élő és élettelen táplálék között, azaz a hőkezelt és a nem hőkezelt élelmiszerek között.

Citromízű banán

A banán a világ legfőbb kereskedelmi árucikkei közé tartozik. A hazai piacokon néha a legolcsóbb gyümölcs. De vajon milyen árat fizetünk ténylegesen a banánért? 

 A banán legnépszerűbb gyümölcseink és legrégebbi kultúrnövényeink egyike. Írásos emlékek már i. e. 600-ban említést tesznek róla. Eredeti hazája Délkelet-Ázsia, ahonnan Indián keresztül jutott el Kelet-Afrikába, majd onnan terjedt el az  egész afrikai kontinensen és a Karib-tengeri szigeteken. Mivel azonban a banán  gyorsan romlik, Európában a tizenkilencedik század végéig szinte ismeretlen  volt.

A táplálkozás okozta civilizációs betegségek

Civilizációs táplálékunk által okozott betegségeink – mai betegségeink túlnyomó többsége ebbe a körbe tartozik. Kérdés, hogy mi bizonyítja, valóban civilizációs ártalmakról van-e szó? A válasz rendkívül egyszerű: ott ahol nem ezt eszik, a betegségek gyakorlatilag nem fordulnak elő.

Biominőségek

A bio és a konvencionális élelmiszerek minősége közt mérhető a különbség, a boélelmiszerek javára: magasabbak a beltartalmi értékek, kevesebb a szermaradvány, finomabbak, jobban eltarthatók. A biogazdálkodás, nem pusztán visszatérés az intenzív mezőgazdaság előtti állapotokhoz, hanem egy folyamatosan fejlődő tudomány, amely nem alkalmaz se szintetikus növényvédőszereket, se szintetikus talajjavítókat, növénytársításokkal dolgozik és kerüli a monokultúrát. 

Energiaráfordítása lényegesen alacsonyabb, mint a konvencionális mezőgazdaságé, miközben emberi munka ráfordítása nagyobb, termékenként különböző mértékben, de átlagban 30%-kal. Géntechnológiával módosított növényeket, amelyek megjósolhatatlan veszélyeket jelentenek mind egészségünkre, mind az élővilág génállományára nézve, a biogazdálkodás nem alkalmaz.

Az ok ismeretlen

avagy miért folytat az orvostudomány a 21. században még mindig csak tüneti kezelést ...

Az orvostudomány hatalmas fejlődésen ment keresztül az utóbbi 100 év alatt. Egészségi állapotunk azonban nem javult ugyanezen idő alatt, hiszen bizonyos betegségek nem is léteztek 100-200 évvel ezelőtt, míg mások előfordulási gyakorisága megduplázódott, triplázódott illetve sokszorosára növekedett az elmúlt évtizedek alatt. Az orvostudomány pedig rejtély előtt áll az okokat illetően a betegségek túlnyomó többségével kapcsolatban.

Tartalom átvétel