étel-ital

Citromot héjáról

Bár az új sajtótörvény miatt úgy érezzük magunkat, mintha citromba haraptunk volna, most mégis inkább egy másik citromról írunk. Arról, amit a süteményeinkbe reszelünk.

A citrom reszelt héja kiváló természetes aroma. Élvezetét azonban egy csipetnyit megkeserítheti a tudat, hogy igen mérgező vegyületeket tartalmaz.

A citrom – csakúgy mint a narancs – főleg Európa déli és Afrika északi részeiről érkezik. Mindkét növényt hatalmas monokultúrákban termesztik, amelyek fenntartásához jókora mennyiségű permetezőszer szükséges: így befolyásolják a növények fagyállóságát, a gyümölcsök méretét, az érés idejét. Az egyik legismertebb készítményt a vietnami háborúban mint vegyi fegyvert használták: az erdők lombhullását idézi elő.

Együnk halat?

A hal egészséges. Hetente legalább egyszer együnk halat – olvashatjuk a legkülönbözőbb tanácsadókban. És a hal valóban egészséges lenne, ha nem szennyezett folyóinkból és tengereinkből származna. A halak ugyanis szervezetükben összegyűjtik a környezetünkben található mérgeket, a nehézfémeket és permetezőszer-maradványokat. Mi pedig ezeket elfogyasztjuk a halászlével és rántott ponttyal együtt – mivel ezek az anyagok a főzés-sütés során nem semmisülnek meg.

Minél szennyezettebb egy víz, annál szennyezett a benne élő élőlény. A tengerek különösen a folyók torkolatainál, az ipari létesítmények környékén szennyezettek. De mivel a hal úszik a víz pedig folyik, a tengeri halak igen magas szermaradvány értékeket tartalmazhatnak akkor is, ha valahol a „világ végén” fogták őket.

Kollath-táblázat

Dr. Werner Kollath német orvos és táplálkozástudós évtizedeken keresztül vizsgálta a különböző mesterséges étrendek hatását kísérleti állataira.
Ezekre a kísérletekre és megfigyelésekre támaszkodva állította össze "Táplálékunk rangsorát", amelyben táplálékainkat a feldolgozottságukból adódó értékcsökkenésük alapján csoportosítja. Éles határt von az élő és élettelen táplálék között, azaz a hőkezelt és a nem hőkezelt élelmiszerek között.

Citromízű banán

A banán a világ legfőbb kereskedelmi árucikkei közé tartozik. A hazai piacokon néha a legolcsóbb gyümölcs. De vajon milyen árat fizetünk ténylegesen a banánért? 

 A banán legnépszerűbb gyümölcseink és legrégebbi kultúrnövényeink egyike. Írásos emlékek már i. e. 600-ban említést tesznek róla. Eredeti hazája Délkelet-Ázsia, ahonnan Indián keresztül jutott el Kelet-Afrikába, majd onnan terjedt el az  egész afrikai kontinensen és a Karib-tengeri szigeteken. Mivel azonban a banán  gyorsan romlik, Európában a tizenkilencedik század végéig szinte ismeretlen  volt.

A táplálkozás okozta civilizációs betegségek

Civilizációs táplálékunk által okozott betegségeink – mai betegségeink túlnyomó többsége ebbe a körbe tartozik. Kérdés, hogy mi bizonyítja, valóban civilizációs ártalmakról van-e szó? A válasz rendkívül egyszerű: ott ahol nem ezt eszik, a betegségek gyakorlatilag nem fordulnak elő.

Biominőségek

A bio és a konvencionális élelmiszerek minősége közt mérhető a különbség, a boélelmiszerek javára: magasabbak a beltartalmi értékek, kevesebb a szermaradvány, finomabbak, jobban eltarthatók. A biogazdálkodás, nem pusztán visszatérés az intenzív mezőgazdaság előtti állapotokhoz, hanem egy folyamatosan fejlődő tudomány, amely nem alkalmaz se szintetikus növényvédőszereket, se szintetikus talajjavítókat, növénytársításokkal dolgozik és kerüli a monokultúrát. 

Energiaráfordítása lényegesen alacsonyabb, mint a konvencionális mezőgazdaságé, miközben emberi munka ráfordítása nagyobb, termékenként különböző mértékben, de átlagban 30%-kal. Géntechnológiával módosított növényeket, amelyek megjósolhatatlan veszélyeket jelentenek mind egészségünkre, mind az élővilág génállományára nézve, a biogazdálkodás nem alkalmaz.

Az ok ismeretlen

avagy miért folytat az orvostudomány a 21. században még mindig csak tüneti kezelést ...

Az orvostudomány hatalmas fejlődésen ment keresztül az utóbbi 100 év alatt. Egészségi állapotunk azonban nem javult ugyanezen idő alatt, hiszen bizonyos betegségek nem is léteztek 100-200 évvel ezelőtt, míg mások előfordulási gyakorisága megduplázódott, triplázódott illetve sokszorosára növekedett az elmúlt évtizedek alatt. Az orvostudomány pedig rejtély előtt áll az okokat illetően a betegségek túlnyomó többségével kapcsolatban.

Hiányzik valami a vegetáriánusoknak?

A vegetáriánus táplálkozási mód egyre jobban teret hódít, és miközben a lakosság egy része húsból sokszorosát fogyasztja annak, mint amit száz évvel ezelőtt, egy másik része egészségügyi, ökológiai vagy etikai megfontolásból mond le róla, illetve gyakran minden állati eredetű fehérjét tartalmazó élelmiszerről is. Ugyanakkor a köztudatban még mindig tartja magát az a nézet, hogy a vegetáriánusok veszélyeztetik önnön, és szoptatós anyák esetén, gyermekeik életét a húsnélküliséggel, hiszen a húsban olyan életfontosságú anyagok találhatók, mint pl. a B12 vitamin.

Cukrom, cukrom...

Az ókori görögök még csak hírből ismerték. Az ókori rómaiak úgyszintén. Eleinte gyógyszerként használták, később élvezeti szerként. Függőséget okoz mint a kábítószerek, hiperaktívvá tesz, tönkreteszi a fogainkat, a hasnyálmirigyünket, az idegeinket.

Száz évvel ezelőtt még csak két kilót fogyasztottunk belőle fejenként, évente. A második világháború előtt 10 kilót. Ma ennek a sokszorosát, hisz mindenben benne van. Eredetileg a cukornádból készítették – ám a cukornád drága mulatság, kizárólag a trópusokon terem meg. Így azután Napóleon kezdeményezésére jó kétszáz évvel ezelőtt a cukorrépából is sikerült előállítani végre. A nádcukor és a répacukor azonban kémiailag egy és ugyanaz a vegyület: szacharóz.

Szénanátha és társai

A szénanátha az allergiás megbetegedések közé tartozik csakúgy mint az ekcéma, és bizonyos esetekben pikkelysömör és az asztma is. A különböző allergia tesztek több tucat anyagot vizsgálnak az allergiák kiváltó okaként, amelyek közül a virágpollen, a házipor és az állatszőr szerepelnek az első helyeken. Ezekkel az anyagokkal azonban az ember évezredeken keresztül békességben élt együtt anélkül, hogy az ismert allergiás tünetek megzavarták volna közérzetét. Az allergiákhoz hasonlóan, az egyéb betegségek száma is sokszorosára nőtt az utóbbi száz évben, amely betegségek kialakulásáért civilizációnk felelős.

Tartalom átvétel