warning: Creating default object from empty value in /var/www/virtual/ketezeregy.hu/htdocs/modules/taxonomy/taxonomy.pages.inc on line 33.

étel-ital

Befőzés – cukor és tartósítószerek nélkül

Több mint húsz évvel ezelőtt száműztem a cukrot a háztartásunkból. Jó néhány évig eltartott, amíg el mertem készíteni az első cukor nélküli lekváromat. A kezdeti sikereken felbuzdulva azóta a befőttek és ivőlevek széles választékát is ezzel a módszerrel készítem el, és az eredmény mindig  fantasztikus!

Ugyanis befőzni szerencsére cukor és tartósítószerek nélkül is lehet. Mivel nem ezek a „segédanyagok” tartósítanak, hanem maga az eljárás. A hangsúly a tisztaságon van, tiszta üvegek, tiszta kupakok, néhány percig főzött gyümölcs. Ezáltal a mikroorganizmusok elpusztulnak – szegények –, és a készítmények eltarthatóvá válnak.

Malom lisztérzékenyek számára

A háztartási malmokkal bármilyen gabonát meg lehet őrölni, azaz a gluténérzékenyek számára fogyasztható gabonaféléket is. A lisztérzékenyek tehát bármely háztartási malmot használhatják.

KoMo-malmok ugyanakkor speciálisan ennek a betegcsoportnak készülnek, mivel ezekben a malmokban cserélhető az őrlőkamrabetét és a kő. A malmokkal készíthető rizsliszt, kukoricaliszt (Fidibus 21 kivételével), hajdinaliszt és kölesliszt is, azaz valamennyi gluténmentes gabonát meg tudják őrölni. 

Tönköly-mánia

A tönköly a múlt évszázad végéig ismeretlen volt Magyarországon, aminek több oka is van.
Jelentős hátránya, hogy a hagyományos búzához képest lényegesen kisebb a terméshozama. A másik, hogy hántolni kell, mert a pelyva hozzá van nőve a maghoz, ami plusz munkát és költséget jelent. 

Paleolit táplálkozás?

A paleolit diétát a 70-es években agyalta ki az amerikai Mr. Voegtlin gastroenterologus, és azóta számos szerző használta fel gondolatait tucatnyi könyv formájában. Alkalmazható fogyókúraként – ekkor a legbiztosabb a siker (mármint a szerző anyagi sikere) –, sport-diétaként, de gyakorlatilag bárki számára megfelelő, akinek derengeni kezd, hogy valami nem stimmel mai táplálékunkkal. 

Víz, víz, tiszta víz – a víztisztítók

Sokféle van, és sokféle elv alapján működnek. Ami közös bennük, hogy buta készülékek: nem tudnak különbséget tenni a káros és az ártalmatlan anyagok között. A víztisztító-gyártók honlapjairól többnyire nem derül ki, hogy mik azok az anyagok amelyeket a víztisztítók kiszűrnek a vízből. Kérdés, hogy csak a nagy, szerves molekulákat szűrik-e ki a készülékek, vagy az ásványi sókat is?

Víz, víz, tiszta víz – az ásványvíz

Palackozott ásványvíz fogyasztásunk szépen nőtt az elmúlt években: 1996-ban fejenként 14 l volt, 2008-ban több mint 100 liter. Tulajdonképpen alig maradunk le az Unió régebbi tagállamaitól, Franciaországban vagy Olaszországban évi 120-130 l fogy. Magyarországon 1,5 milliárd PET palack kerül a szemétbe évente, ami 60 ezer tonna szemetet jelent.

Víz, víz, tiszta víz – a csapvíz

Már csak nagyon kevesek merik meginni. Szinte snassz egyszerűen csak kinyitni a csapot és egy poharat alátartani. Inkább az alternatívákat választjuk, az ásványvizet vagy a víztisztítókat. Holott az ásványvizes palackok nem elhanyagolható környezetszennyezést jelentenek, a víztisztító pedig mindössze egy buta gép. De vajon iható-e még a csapvíz?

Citromot héjáról

Bár az új sajtótörvény miatt úgy érezzük magunkat, mintha citromba haraptunk volna, most mégis inkább egy másik citromról írunk. Arról, amit a süteményeinkbe reszelünk.

A citrom reszelt héja kiváló természetes aroma. Élvezetét azonban egy csipetnyit megkeserítheti a tudat, hogy igen mérgező vegyületeket tartalmaz.

A citrom – csakúgy mint a narancs – főleg Európa déli és Afrika északi részeiről érkezik. Mindkét növényt hatalmas monokultúrákban termesztik, amelyek fenntartásához jókora mennyiségű permetezőszer szükséges: így befolyásolják a növények fagyállóságát, a gyümölcsök méretét, az érés idejét. Az egyik legismertebb készítményt a vietnami háborúban mint vegyi fegyvert használták: az erdők lombhullását idézi elő.

Együnk halat?

A hal egészséges. Hetente legalább egyszer együnk halat – olvashatjuk a legkülönbözőbb tanácsadókban. És a hal valóban egészséges lenne, ha nem szennyezett folyóinkból és tengereinkből származna. A halak ugyanis szervezetükben összegyűjtik a környezetünkben található mérgeket, a nehézfémeket és permetezőszer-maradványokat. Mi pedig ezeket elfogyasztjuk a halászlével és rántott ponttyal együtt – mivel ezek az anyagok a főzés-sütés során nem semmisülnek meg.

Minél szennyezettebb egy víz, annál szennyezett a benne élő élőlény. A tengerek különösen a folyók torkolatainál, az ipari létesítmények környékén szennyezettek. De mivel a hal úszik a víz pedig folyik, a tengeri halak igen magas szermaradvány értékeket tartalmazhatnak akkor is, ha valahol a „világ végén” fogták őket.

Kollath-táblázat

Dr. Werner Kollath német orvos és táplálkozástudós évtizedeken keresztül vizsgálta a különböző mesterséges étrendek hatását kísérleti állataira.
Ezekre a kísérletekre és megfigyelésekre támaszkodva állította össze "Táplálékunk rangsorát", amelyben táplálékainkat a feldolgozottságukból adódó értékcsökkenésük alapján csoportosítja. Éles határt von az élő és élettelen táplálék között, azaz a hőkezelt és a nem hőkezelt élelmiszerek között.

Tartalom átvétel