Kollath-táblázat

Dr. Werner Kollath német orvos és táplálkozástudós évtizedeken keresztül vizsgálta a különböző mesterséges étrendek hatását kísérleti állataira.
Ezekre a kísérletekre és megfigyelésekre támaszkodva állította össze "Táplálékunk rangsorát", amelyben táplálékainkat a feldolgozottságukból adódó értékcsökkenésük alapján csoportosítja. Éles határt von az élő és élettelen táplálék között, azaz a hőkezelt és a nem hőkezelt élelmiszerek között. 

Dr. Kollath a mesotrophie – azaz féltápláltság – tanához vezető kísérletsorozatában vitálanyagmentes táplálékok hatásait vizsgálta. Ebben a mesterséges táplálékban a fő táplálék-összetevők, tehát a fehérjék, szénhidrátok és zsírok szerepeltek ugyan, de hiányoztak a vitaminok, a nyomelemek, az enzimek stb., vagyis a vitálanyagok.
A kísérleti állatok ugyanolyan sokáig éltek, mint "normálisan" táplált társaik, azonban minden egyednél egy sor betegség jelent meg. Így fog- és állkapocs-deformációk, fogszuvasodásra való fokozott hajlam, mész lerakódása szinte minden szövetben, az izomrendszer degeneratív elváltozása, korai öregedés jelei, vérkép-elváltozások, a csecsemőmirigy megnagyobbodása, májkárosodás, a bélflóra megváltozása, szürke hályog, ciszták, daganatok. Az állatok szőre hullani kezdett, ekcémák keletkeztek rajtuk, támadó kedvűvé és harapóssá váltak. Érzékenyek lettek továbbá olyan anyagok iránt, amelyek egyébként semmiféle reakciót nem váltottak ki, ugyanígy érzékenyekké váltak a baktériumok iránt is.
A Kollath professzor által használt mesterséges táplálék a mi vitálanyagokban szegény táplálkozásunkat utánozza, hiszen fő táplálékaink a fehér liszt, a cukor, a margarin és az étolaj vitálanyagoktól szinte teljesen mentes táplálékok. A kísérletesen létrehozott betegségek pedig meglepő hasonlóságot mutatnak betegségeinkkel.
A kísérletsorozatot Kollath professzor mind denaturált, mind denaturálatlan fehérjével elvégezte. A fehérjét 42° C fölé melegítette fel, amely hőmérséklet a fehérje kicsapódását azaz denaturációját okozza. Ezáltal "mindössze" a fehérje térszerkezete változik meg visszafordíthatatlanul. 

Kollath professzor vizsgálatai szerint a vitálanyagmentes táplálékon, de denaturálatlan fehérjén élő állatok magas kort éltek meg, azonban ugyanezen a koszton, de denaturált fehérjén élők néhány hét alatt elpusztultak. Az utóbbi megfigyelés dr. Pottenger macskakísérleteivel összhangban a fehérje nyers azaz denaturálatlan  voltának fontosságára világít rá. (Forrás: Dr. Werner Kollath: Die Ordnung unserer Nahrung, Haug Verlag, Heidelberg)

Táplálékunk rangsora

A Kollath-táblázat

1. Természetes élelmiszerek

A legértékesebbek a természetes, nyers táplálékok. Ezek teljes egészében tartalmazzák a táplálék tápanyagait az úgynevezett vitálanyagokat: vitaminokat, ásványi sókat, nyomelemeket, telítetlen zsírsavakat, íz- és szaganyagokat, rostos anyagpkat. És természetesen táplálékunk alap építőköveit a fehérjéket, zsírokat, szénhidrátokat is. 

2. Mechanikusan feldolgozott élelmiszerek

A feldolgozás, során a megőrölt, felszeletelt, pelyhesített, lereszelt élelmiszereket "kinyitjuk", ezáltal a levegő oxigénje és a fény számára hozzáférhetővé válnak. A külvilág és saját bontó enzimjeik elkezdik bontani, ezért nagyon hamar eltűnik a lényeg. Azaz minél előbb el kell fogyasztani a már elkészített ételeket, a megőrölt lisztet.

Ebbe a csoportba tartoznak a hidegen sajtolt olajok, a teljes őrlésű liszt és dara, a gabona pelyhek mint a zabpehely vagy a búzapehely (nem összetévesztendő a kereskedelemben kapható kukoricapehellyel), frissen csavart gyümölcs- és zöldséglevek, a nyers zöldség és gyümölcssaláták, valamint a pasztörizálatlan tejszín, tejföl, a lefölözött tej, az író és a vaj. Az utóbbiak a friss, pasztörizálatlan tejhez képest csökkent értékűek, mert a mechanikai beavatkozás folytán az egész élelmiszereknek már csak részei.
A frissen csavart gyümölcs értékesebb, mint a főtt gyümölcs, de az eredeti nyers gyümölcsöt mégsem tudja helyettesíteni, mivel a szűrőn magas vitálanyag-tartalmú anyag marad. Ugyanez érvényes az olajokra (hidegen sajtolt) és a vajra is. 
A vezetékes víz a forrásvízhez képest egy mechanikusan megváltoztatott élelmiszer. A tetejébe klórozzák is. 

3. Erjesztett élelmiszerek

Az erjesztés során az élelmiszereket nem melegítjük, azaz semmilyen hőkezelésnek nem vetjük alá őket. Ezáltal a fehérje nem denaturálódik, megmaradnak élő élelmiszereknek. Az erjedést a mindenütt jelen lévő erjesztőbaktériumok végzik el. Az erjedés során bizonyos anyagok elbomlanak mások viszont képződnek – összességében az erjesztett élelmiszerek rendkívül értékes élelmiszereink.

4. Hőkezelt, felmelegített élelmiszerek

A felmelegítés hatására a táplálékban lévő fehérje denaturálódik, az élő táplálék élettelenné válik. Az enzimeket és az íz- és szaganyagokat egyaránt érinti a változást. A vitamintartalom csökken, a vitaminok egymáshoz való aránya a különböző mértékű hőérzékenység miatt eltolódik. Az ásványi sók kimosódnak, és az eltérő oldhatóság miatt egymáshoz való arányuk is megváltozik.

A Kollath-táblázat éles határvonalat húz ugyan a denaturált és a denaturálatlan élelmiszerek között, de az ebbe a csoportba tartozó élelmiszereket még az egészséges, fogyasztható élelmiszerek közé sorolja. 

Ebbe a csoportba tartoznak az otthon készített, sütött-főzött ételeink, abban az esetben, ha nem tartalmaznak finomított alapanyagokat.

5. Tartósított élelmiszerek

A tartósítás során az ételek eltarthatóvá válnak. A megfőzött vagy megsütött, tartósítószerrel ellátott élelmiszerekben az állás során a környezet – a levegő oxigénje és a fény – hatására bomlás indul el, és néhány hét alatt elbomlik ami el tud bomlani: a vitaminok, az enzimek, valamint a többi fény- és oxigén-érzékeny anyag. Ha az élelmiszer valamilyen tartósítószert tartalmaz, a bomlás akkor is végbemegy, a tartósítószer mindössze a "megromlást" akadályozza meg, az elszíneződést, az ízveszteséget. A hosszú, több hónapos vagy éves állás során az élelmiszerek teljesen értéktelenné válik. A Kollath-táblázat szerint ezek az élelmiszerek már nem alkalmasak egészségünk megőrzésére.

6. Finomított, összerakott élelmiszerek

A biológiailag legértéktelenebb élelmiszereket a legutolsó oszlopban találjuk. Ezek az élelmiszerek a tartósított élelmiszerekhez hasonlóan már nem alkalmasak egészségünk megőrzésére. Valamennyi ehhez a csoporthoz tartozó terméket technikai úton nyerik. Előállításuk során finomítják, szétszedik majd összerakják őket. Az így nyert anyagoknak azonban teljesen más a hatásuk, mint a kiindulási termékeknek. Ha az élelmiszer kifejezést szigorúbb kritériumokhoz kötnénk, ezeket az élelmiszereket törölni kellene az élelmiszer-táblázatból.
A finomított lisztből készült fehér kenyér, valamint a finomított rozslisztből készült rozskenyér és az ezekből készült pékáruk a legértéktelenebb élelmiszerek közé tartoznak. Ugyanez érvényes a mesterséges zsírfélékre, a margarinra és a finomított étolajra, a keményítőféleségekre és az összes, gyárilag előállított cukorfajtára. Bár ezek az alaptápanyagokat (zsírokat, szénhidrátokat) tartalmazzák koncentrált formában, és ezzel megfelelnek a táplálkozástudomány korábbi tanításainak, gyakorlatilag teljesen hiányoznak belőlük az élethez szükséges anyagok (vitálanyagok).
A csecsemőtápszereknél el lehetne gondolkodni azon, hogy a csecsemőknek, akiknek különösen nagy szükségük lenne a teljes értékű táplálékra, a legértéktelenebben nőnek fel.

Ebbe a csoportba tartoznak a szójakészítmények és valamennyi táplálékkiegészítő is.

A tartósított és finomított, összerakott élelmiszereknél az élelmiszeripar különböző adalékanyagokat használ, amelyek az ízt, küllemet, állagot, eltarthatóságot, feldolgozhatóságot, elszíneződéseket stb. vannak hivatva befolyásolni. Az E számmal jelölt vegyületek saját károsító hatásaikon felül egymás hatását potencírozhatják.

Forrás: Dr. M. O. Bruker: Unsere Nachrung – Unser Schicksal, EMU Verlag, Lahnstein, 1986