A Biofachon jártunk

A Biofach a világ legnagyobb bio-szakvására. Minden év februárjában Nürnbergben kerül megrendezésre – az idén huszonkettedszerre. Üdítő és lelkesítő látni, hogyan változik és fejlődik a biomozgalom, de egyúttal kicsit lehangoló is, mivel az irányok néhol megváltoztak. Világviszonylatban egyre nő a bio-termőterület, és a bioélelmiszerek – legalábbis Nyugat-Európában – mindenütt könnyen és elérhető áron szerezhetők be. Ugyanakkor egyre nő a feldolgozottság foka, biokóla, bioüdítők, mélyhűtött pizza és porlevesek – szinte minden kapható bioalapanyagokból.

2010-ben 6%-kal, azaz 2 millió ha-ral nőtt világviszonylatban a bio-termőterület, ma 0,9% áll bioművelés alatt. A legnagyobb bioterület Ausztráliában található, a legtöbb biotermék az Amerikai Egyesült Államokban fogy. Területéhez képest legnagyobb biotermőterülettel a Falkland-szigetek (35,7%), Lichtenstein (26,9%) és Ausztria (18,5%) rendelkezik. Világszerte 1,8 millió a biogazdaságok száma. Egy év alatt a gazdaságok száma 31%-kal nőtt, a legtöbb gazdaság Mexikóban, Ugandában és Indiában található. A gazdaságok 90%-a 2 ha alatti területet művel. 2010-ben világszerte 40 milliárd euróért vásároltak biotermékeket a vásárlók. Ez 5%-kal több, mint az elmúlt évben.

Európa teljes bioforgalma 18 milliárd euró, ebből a legnagyobb forgalmat Németország bonyolítja le 5,8 milliárd euróval. A legtöbb biotermék Dániában és Svájcban fogy, ahol több mint 130 eurót költenek a lakosok fejenként egy év alatt bioélelmiszerekre. Itthon fejenként mindössze 3 eurót költünk ugyanerre.

A táplálkozásukra sokat adó Franciaországban tapasztalható a legintenzívebb növekedés. Az utóbbi 3 évben körülbelül 23%-os, aminek hatására csaknem megkétszereződött a bio-termőterület. Franciaországban feltehetően az növelte meg ilyen látványosan a bio iránti érdeklődést, hogy az elmúlt években intenzív politikai párbeszéd kezdődött a fenntarthatóságról. 2010-ben 2200 biobolt és 215 bioboltlánc volt Franciaországban. Az utóbbi években már a konvencionális szupermarketek is tartanak bioélelmiszereket, de a tradicionális bioboltok mérete is egyre nő. A biogazdálkodóknak egy nagy, közös szervezete van, amely azonban rengeteg kicsi, de önálló helyi csoportból áll.

Németországban az elmúlt évben 70 új bioszupermarket nyitotta meg kapuit, illetve a kisebb boltok alakultak át nagyobbakká. A konvencionális szupermarketek tartanak biotermékeket is, ez azonban többnyire az alapélelmiszerekre szorítkozik. Ennek ellenére a német bioforgalom felét a konvencionális szupermarketek és drogérialáncok bonyolítják le. Németország mint Európa legnagyobb biofogyasztója azonban messze nem tudja kielégíteni polgárai igényeit: a boltokban megjelenő bioáruk fele importból származik.

Nagy-Britanniában, ahol mind ez idáig intenzív növekedés volt tapasztalható, 2008 óta csökken a bioforgalom. Ezt a szakértők a 2008–2009-ben megjelent negatív hangvételű sajtónak tulajdonítják. A britek 2009-ben ellenkampányt indítottak, a brit biovilág teljes összefogásával „I love organic” szlogennel. A kampány részeként honlapot indítottak whyiloveorganic.co.uk címmel, és hirdetéseket jelentetnek meg a sajtóban. A kampány hatása tavaly már érezhető volt. Nagy-Britanniában szinte nem léteznek bioboltok – a biotermékeket a konvencionális szupermarket-hálózatok forgalmazzák. A közvélemény-kutatók szerint a brit fogyasztók azért vesznek bioélelmiszert, mert ízesebb, egészséges és megéri az árát.

Közép- és Kelet-Európában a piackutatások szerint mindenütt egyre több biót akarnak enni a vásárlók. Ennek ellenére még mindig jóval több bioélelmiszert termelnek ezek az országok, mint amennyit el tudnak fogyasztani. A legintenzívebb fejlődés Csehországban tapasztalható, ahol a termőterület 16,6%-kal nőtt 2009-ben, és ezzel Európa legjobban fejlődő országai közé tartozik. Csehországban a fejlődés folyamatos, 2009-ben a teljes termőterület 9,38%-a tartozott bioművelés alá. Észtország még Csehországot is megelőzi a termőterület nagyságában: itt 10,5% van bioművelés alatt, míg Lettországban 9%.

Ausztria mind a fogyasztás, mind a termelés tekintetében élen jár: a világon a harmadik helyen áll mind a termőterület százalékos nagysága, mind az egy főre jutó éves fogyasztás (ami 104 euró) tekintetében. 

Itthon a fejlődés kissé megtorpant az utóbbi néhány évben, és csak 2009-ben dicsekedhetünk némi növekedéssel: így a bio-termőterület mérete 3,32%-a az össztermőterületnek.

Az ára

A biotermékek a világ minden részén drágábbak, mint a konvencionális termékek. Közvélemény-kutatások szerint a fogyasztók még elfogadhatónak tartják egy biotermék árát, ha az a prémium termékek áránál 30%-kal nem drágább. Németországban ez a kívánalom teljesül is. A Biofachon részt vevő szakértők szerint viszont a biónak olcsóbbnak kéne lennie, mint a konvencionális termékeknek, mivel a bio összességében a környezetet kevésbé terhelő előállítási mód, nincsenek a környezet károsításából származó utólagos költségei. Többek között kisebb az energiafelhasználása, nincs szintetikuspeszticid-felhasználása, és többnyire a helyi termékekre helyezi a hangsúlyt. Ezeket a pluszköltségeket is bele kellene építeni a konvencionális termékek árába, hiszen ezeket valakinek utólag ki kell fizetnie. 

Lehetne-e a világ lakosságát bioélelmiszerekkel élelmezni?

A kérdésre egyértelmű a válasz: lehetne. Ehhez azonban egy kicsit át kell alakítania a világ fejlettebb részének étkezési szokásait: ha a gabonát nem etetjük meg az állatokkal és a földeken nem takarmányszóját, hanem emberi étkezésre szolgáló élelmiszereket termelünk, akkor bőven jut mindenkinek elegendő betevő.

A bioterméshozamok egy többéves összehasonlító vizsgálat szerint átlagban 20%-kal maradnak el a nagyüzemi terméshozamoktól. Franciaországi tapasztalat szerint a kedvező klíma azt eredményezheti, hogy a terméshozamokban alig lehet különbség.

Ha Németországban csak biót termelnének, mindenkinek jutna elegendő táplálék, és 3 millió ha termőterület maradna parlagon.