EHEC-pánik

Az EHEC-járvány május elején tört ki Németországban, és bár az utóbbi hetekben csökkent a megbetegedések száma, a német hatóságok tartanak a betegség visszatértétől. A kérdés, hogy valóban járványról van-e szó, és ha igen, mekkora a fertőzés valós veszélye, és milyen lehetőségeink vannak a megelőzésre.

Az Escherichia coli baktérium az emberi béltraktus egyik legfontosabb tagja. Röviddel a születés után telepszik meg a vastagbélben, és egész életünkben ott is marad. Jelenléte megakadályozza egyes patogén kórokozók elszaporodását, sőt mi több, K vitamint termel. Melegvérű állatok bélflórájában úgyszintén jelen van. Számos törzse ismert, de a legtöbb ártalmatlan. A patogén törzsek súlyos megbetegedéseket tudnak okozni, többek között hemolítikus urémiás szindrómát. A coli baktériumokat a víz széklettel történt szennyeződésének kimutatására használják.

Az Escherichia coli egy ritka törzse okozza a mostani fertőzéseket. A betegség többnyire hasmenéssel jár, de hasmenés nélküli súlyos megbetegedéseket is tapasztaltak. Eddig a német Robert Koch Intézet jelentése szerint 3801 személy betegedett meg, és 43-an haltak bele a fertőzésbe. És bár eseteket az EU 13 országában és az Egyesült Államokban is regisztráltak, a fertőzöttek valamennyien Észak-Németországban jártak megbetegedésük előtt.

A fertőzés áldozatairól nem sok információ lát napvilágot. Néhány áldozatnak közli a sajtó az életkorát, ami általában 80 év fölött van. Ezért feltételezhető –, hogy a betegség, mint minden más tisztességes fertőző betegség –, csak a nagyon legyengült szervezetű emberekre jelent valós veszélyt. Sajnos semmi egyéb nem derül ki sem a megbetegedettekről, sem az elhunytakról. Hogy egyáltalán ettek-e uborkát vagy paradicsomot, vagy fogyasztottak-e bioélelmiszereket, legkevésbé.

A fertőzés forrása mind a mai napig ismeretlen. A gyanú első árnyéka a spanyol uborkatermelőkre, elsősorban biouborka-termelőkre vetült, de ez a gyanú nem igazolódott be. Ennek ellenére nem vonták vissza a paradicsom-, uborka- és a saláta-evés veszélyeire vonatkozó figyelmeztetéseket. Majd a csírák voltak soron. De ezekről is szinte teljes biztonsággal kiderült, hogy nem fertőzöttek.

A média teljes erőbedobással kelti a pánikot. A Der Spiegel címlapján a „Der Feind im Essen” címmel jelent meg cikk a hét legmenőbb sztorijaként. Nincs olyan orgánum, amelyik ne foglalkozna nap mint nap a témával. Az akut veszély sokkolja az embereket. Zöldségtermelők tucatjai mennek tönkre Spanyolországban, mivel az első híradások négy fertőzött uborkáról szóltak, amelyek közül három Spanyolországból származott. A német termelőket úgyszintén több milliós kár sújtja. Bár a hírről rövid időn belül kiderül, hogy kacsa, az engedelmes németek beszüntetik a friss uborka, paradicsom és saláta fogyasztását. Biztos ami biztos.

De vajon mennyi valós veszélyt jelent egy ilyen fertőzés? 13 országban csaknem két hónap alatt 43 haláleset. Ha Németország 80 millió lakosára vetítjük ki ezeket a számokat, nem tűnik igazán széles rétegeket érintő valós veszélynek.

2009-ben Németországban, a gyomor és bélfertőzés miatt kórházba került betegek száma 231 000 volt. Ebből 116-an személyt utaltak coli-fertőzés miatt kórházba. Ugyanakkor Salmonella-fertőzés miatt több mint 8000-en, Clostridium difficile fertőzés miatt 22 026-an, Campylobakter-fertőzés miatt  8115-en, Rotavírus-fertőzés miatt 27 463-an, Norwalk-vírus-fertőzés miatt 26 080-an, és egyéb gyomor-bélrendszeri fertőzés miatt 120 640 kerültek kórházba. Ez körülbelül tízszer annyi beteg éves szinten, mint amennyien a coli-fertőzés következtében betegedtek meg. Pánikra azonban nem volt ok. A sajtó számára ezeknek az adatoknak nincs elegendő hírértéke. Ezekben a betegségekben ugyanis évről-évre megközelítőleg ugyanennyien betegszenek meg.  

Vajon hányan halnak meg ez alatt az idő alatt az élelmiszeripar teljesen legális és minden gyanú fölött álló tevékenységének következtében a legkülönbözőbb krónikus betegségekben amelyeket a nagyüzemi mezőgazdaság peszticid-felhasználása ésaz élelmiszereink finomítása okoz? Daganatos betegségekben, szív- és érrendszeri betegségekben, autoimmun-betegségekben és sok más egyébben? Vagy akár hányan halnak meg az utakon?

Ezeknek a krónikus betegségeknek persze nincs olyan hír értékük, mint egy halálos kimenetelű, ismeretlen eredetű fertőzésnek, amely mindenkit veszélyeztet. Nem lehetne címlapsztorit csinálni abból a hírből, hogy 40 év intenzív cukorfogyasztása után a középkorú lakosság érfalai teljesen el vannak meszesedve, 10%-uk cukorbeteg és a 50% túlsúlyos.

Az egészségügyi hatóságok minden járványnál elfeledkeznek arról, hogy bizonyos előfeltételek szükségesek ahhoz, hogy valaki súlyosan megbetegedjen egy fertőzés következtében. Soha sem az egész lakosságot veri le egy-egy járvány a lábáról, hanem csak kis százalékát. Akiknek megint csak nagyon kis hányada lesz súlyos és még kisebb hányada halálos beteg. A betegség súlyossága mindig az adott személy szervezetétől, illetve immunrendszerének állapotától függ, amelyet a táplálék és a stressz befolyásol leginkább. A bioélelmiszerek erősítik, a konvencionálisak gyengítik.

Azaz a német, magyar vagy bármilyen lakosságnak nem kellene mást tennie, mint nyers biozöldségeket ennie, és ez annyira megerősítené immunrendszerét, hogy jöhetne a legvadabb coli-törzs, madárinfulenza sőt H1N1 is, egyik sem okozna egy náthánál súlyosabb betegséget.