Mozgás? Mozgás! – A mozgás hatásai a fejünk

Mozogni fontos. Mozogni jó. Minden gyerek tudja. De miért is? A gyerekeket leállítani sem lehet. Sokszor hallottam apukámtól a következő történetet: óvodás voltam, és rendszeresen megtörtént, hogy estefelé, miután hazajöttünk az óvodából, vadul elkezdtem rohangálni a lakásban. Mikor megkérdezte tőlem, hogy mit csinálok, azt válaszoltam: szaladgálok.

A saját gyerekeim körülbelül ugyanezt csinálták. Nyilvánvaló, hogy a kisgyerekek fejlődéséhez elengedhetetlen a sok mozgás.

És mi van velünk felnőttekkel? A legtöbbünk alig mozog: reggel az autóban, majd az irodában, majd megint az autóban, végül a fotelben töltjük a napunkat.

Pedig már régóta tudjuk, hogy nem csak az izmainknak tesz jót a mozgás. A kutatások szerint szervezet egészére is pozitívan hat. Vannak azonnali hatásai, és vannak hosszú távú hatásai is.

A rendszeres mozgás fokozza a szív és a tüdő teljesítőképességét, elősegíti a szívinfarktuson átesettek gyógyulását, csökkenti a vérnyomást, csökkenti a vércukorszintet, segít megőrizni a testsúlyt az alzheimer kórtól és a demenciától – állítja Wendy Suzuki amerikai agykutató. A mozgás hatására jobban sikerül összpontosítanunk a figyelmünket, javul a hosszútávú memóriánk, javul a hangulatunk, több lesz az energiánk.

Különösen az agy két területére van pozitív hatással a mozgás: a homloklebenyre, amely a személyiségünk kialakulásért, döntéseinkért, összpontosító képességeinkért felelős, és a hipokampuszra, amely a hosszútávú memóriánkért felel. Ez a két agyterület az, amely leginkább károsodik ahogy idősödünk, ahol leginkább tetten érhető az agy leépülése. És ez a két agyterület az, amelyekre legnagyobb hatással van a mozgás.

A mozgás hatására ugyanis új idegsejtek képződnek, és így az agy ellenállóvá válik a korral járó károsodásokkal szemben.

Egereket vizsgálva az tapasztalták, hogy azoknál az egereknél, ahol a ketrecben nem volt futókerék az agyban az új idegsejtek képződése minimális volt, míg azoknál az egereknél, ahol futókerék volt a ketrecben, jelentős volt az új idegsejtek képződése.

Az új sejtek képződésével magyarázható a mozgás hosszútávú pozitív hatása. Az agyunkat ugyanis úgy kell elképzelnünk mint például az izmainkat. Ha eddzük, megerősödik, és ellenállóbb lesz a károsító tényezőkkel szemben.

És a mozgás rövidtávú hatásai? Marily Oppezzo amerikai kutató a kreativitásra gyakorolt hatását vizsgálta. A résztvevőknek négy perc alatt kellett annyi kreatív ötlettel előállniuk, amennyi csak eszükbe jutott. A résztvevőket három csoportra osztották: az első csoport ült a feladat megoldása alatt, majd kis idő múlva, mikor megismételték a feladatot, ismét ültek.

A résztvevők második csoportja első alkalommal szintén ült a feladat megoldása alatt, majd második alkalommal egy sétálógépen gyalogolva oldották meg a feladatokat.

A résztvevők harmadik csoportja a feladatot a sétálógépen sétálva oldotta meg, majd kis idő múlva leültek, és második alkalommal már ülve oldották meg a feladatokat. És hogy a külvilág ne befolyásolja a résztvevőket, egy ablaktalan szobában végezték el a vizsgálatot.

Az eredmények nagy érdekesek: Az első csoportnak első alkalommal 20 kreatív ötlete volt. A második csoportnak úgyszintén 20 kreatív ötlete volt. A harmadik csoportnak azonban, akik sétáltak

a feladat megoldása közben, körülbelül kétszer annyi kreatív ötlete támadt!

Amikor másodszorra kellett megoldaniuk a feladatokat, amelyek természetesen más feladatok voltak mint első alkalommal, akkor az első csoportnak ugyannnyi kreatív ötlete volt mint első alkalommal, tehát a gyakorlás nem segített.

A második csoportnak azonban, akik másodszorra sétáltak, kétszer annyi kreatív ötlete volt! És a harmadik csoportnak, akik először sétáltak, majd másodszorra ültek, mindkét alkalommal ugyannyi kreatív ötlete volt!

Azaz – a séta elősegíti kreativitást! Ez a mozgás egyik azonnali pozitív hatása.

Hogy mennyi mozgás elegendő ahhoz, hogy a hosszútávú pozitív hatásokat elérjük? Abban egyetértenek a kutatók, hogy rendszeresen kell mozogni. Hetente minimum háromszor 30 percet, de egyes ajánlások szerint hetente hatszor is lehet nyugodtan mozogni.

Hogy milyen intenzitással javasolt mozogni? Mindenképpen oly módon, hogy a pulzusszámunk megnőjön, azaz javuljon a szervezet, így szív és az agy oxigénellátottsága. Futhatunk, tornázhatunk, aerobikozhatunk, de akár táncolhatunk is. A heti mozgás egy része azonban történjen a szabadban, mivel a napfénynek és a friss levegőnek további pozitív hatásai vannak az egészségünkre.

Ha eddig nem mozogtunk, akkor kezdjük kis időtartamokkal: először csak pár percig sétáljunk, majd növeljük az időt. Meg fogunk lepődni azon, hogy az izmaink erősödése a fejünkre és a hangulatunk egyaránt milyen pozitív hatással van.