A rebarbara egyike az első tavaszi növényeknek ami kibújik a földből. Hatalmas levelei gyorsan nőnek, és április közepén–végén már kezdhetjük is szedni az első leveleket. Csak a levélnyele fogyasztható, nyersen azonban az sem, mivel a benne lévő oxálsav hányást, keringési problémákat, gyomorfájást okozhat.
A rebarbarát meghonosítani kertünkben nem könnyű. Magról nevelni csak sok éves munkával lehet, mivel gyöktörzsének évek kellenek, amíg annyira megerősödik, hogy megfelelő méretű levelei nőjenek. Ha magról ültetjük évekig kicsiny, talán fél centiméter vastag levélnyélen pár centiméteres levélkéink lesznek.
Bár a rebarbara nem gyümölcs, úgy tudjuk használni mintha gyümölcs lenne, méghozzá igen korai gyümölcs. Nagyon savanyú, ezért finom édes süteményekben, levesekben, szószokban meggy vagy egres helyett. Édes gyümölcsökkel mint az eper vagy az alma jól keverhető, mert kellemes együtt az édes és a savanyú íz.
Épületeink energetikai problémájára és napjaink egyre magasabb fűtésszámláira a leghatékonyabb megoldás a megfelelő szigetelés. A leggyakrabban használt szigetelőanyagok, a polisztirol, a kőzet- és az üveggyapot, valamint a műanyag vakolatok azonban ökológiai és építészetbiológiai szempontból egyaránt kívánnivalót hagynak maguk után. A cellulózszigetelés újságpapírból készül, és minden szempontból jobb választás.
Amikor egy szülőnek vagy pedagógusnak megcsusszan a keze, többnyire senki sem csinál belőle nagy ügyet. Pedig a kutatók szerint minden, a felnőttek által a gyermekekkel szemben elkövetett erőszakos tett, akármilyen rövid és enyhe is, élethosszig tartó érzelmi sebhelyet hagy a gyermekekben.
