A csicseriborsó egyike azoknak a szokatlan ételeknek, amelyek nevét ugyan ismerjük, de a konyhában nem tudunk mit kezdeni velük. Csicseriborsóból készül a falafel, amely a török büfékben a giros vegetáriánus variációja, és a humusz is, amely az arab konyha egyik kedvelt étele. Az indiai és mexikói konyhának is fontos alapanyaga a csicseriborsót, és számos más konyha is előszeretettel használja. Hazai feljegyzések a 13. században említik először.
A csicseriborsó a babhoz hasonló, a pillangósvirágúak családjába tartozó, egynyári növény. Csakúgy mint a babot, főzés előtt be kell áztatni lehetőleg 24 órára, de legalább egy éjszakára. Mivel az ázás során mérgező anyagok válnak szabaddá, ezt az áztatóvizet – a babhoz hasonlóan – le kell öntenünk. A főzés ideje a konyhatechnikánktól függ – kuktában egy fél óra is elég.
A téli napforduló a legtöbb kultúrában az év legjelentősebb ünnepe.
Alternatív Nobel-díjat kapott Ina May Gaskin „a
„Az atomenergia az olcsóság–tisztaság– biztonság szentháromságának ígéretére épült. Mára azonban egyértelművé vált, hogy az ígéreteket nem váltotta be. A – soha nem volt – olcsóság már bizonyosan és véglegesen a múlté; a tisztaság ígéretét a halmozódó hulladékhegyek árnyékolják be; a biztonságról Csernobil emlékezete tanúskodik.” (Energia klub: Az atomenergia esélyei a XXI. században)
