Minden gyerek tudja, hogy a nap sugarainak hatására D-vitaminok keletkeznek a bőrünkben. És azt is tudja minden gyerek, hogy ha kimegyünk a napra, be kell, hogy kenjük magunkat valamilyen fényvédő krémmel. Akkor hogy is van ez?
A költészet szintjén egyértelmű a kérdésre a válasz: a szívünk "összetörik", ha valamilyen csapás ér bennünket, akár még "vérzik" is, de ugyanakkor "repeshet" is. A nyelvünkben számtalan szívvel kapcsolatos szólásunk és kifejezésünk van, amelyek azt sugallják, hogy a szívünknek nagyon komoly köze van az érzelmeinkhez.
Mindenki ismeri a jelenséget: a felpörgött gyereket, akinek mozgásigénye jóval nagyobb mint a társaié, aki izeg-mozog mint akit felhúztak, nem tud figyelni az iskolában, mert a figyelme máshol van.
Tudtátok, hogy a hagyományos kínai orvoslás egyik fő célja az egészségmegőrzés? A nyugati orvostudomány a gyógyításra helyezi a hangsúlyt, és a megelőzésre csak nagyon kis figyelmet fordít. Amit ma megelőzésnek neveznek mint például a szűrővizsgálatok, az csak a már meglévő betegségek korai felismerése, tehát nem valódi megelőzés.
Mozogni fontos. Mozogni jó. Minden gyerek tudja. De miért is? A gyerekeket leállítani sem lehet. Sokszor hallottam apukámtól a következő történetet: óvodás voltam, és rendszeresen megtörtént, hogy estefelé, miután hazajöttünk az óvodából, vadul elkezdtem rohangálni a lakásban. Mikor megkérdezte tőlem, hogy mit csinálok, azt válaszoltam: szaladgálok.
A nyugtalan láb szindróma, vagy Restless Legs Syndrom, röviden RLS nevet viselő megbetegedés a 17. század óta ismert. Az orvostudomány mégis csak az utóbbi néhány évben kezdett el komolyabban foglalkozni vele.
Néha a középkor boszorkányai vagy javasasszonyai jutnak eszembe a növénygyűjtésről, akik ezt leginkább holdtöltekor tették, és pontosan tudták, a növénynek mikor melyik része használható. Szerencsére van néhány egyszerű szabály, amelynek segítségével kezdő boszorkaként is tudjuk a gyógynövényeket használni.