bio

Az Ökopiacon jártunk

 

Nyáron kifejezett élvezet végigsétálni bármelyik piacon, hát még az Ökopiacon. Árubőség, illatok, forgatag, egyszóval élet. Ami minket különösen érdekelt, az az áruválaszték és az árak.

Az áruválaszték

meglepően jó: rengeteg friss, idényjellegű termék, zöldségek és gyümölcsök, gazdag tej- és tejtermék-választék, sok hús- és hentesáru, méz és bor, sok, főleg csomagolt, száraz áru, néhány helyen déligyümölcs.

Rebarbara a kertünkben

A rebarbara egyike az első tavaszi növényeknek ami kibújik a földből. Hatalmas levelei gyorsan nőnek, és április közepén–végén már kezdhetjük is szedni az első leveleket. Csak a levélnyele fogyasztható, nyersen azonban az sem, mivel a benne lévő oxálsav hányást, keringési problémákat, gyomorfájást okozhat.

A rebarbarát meghonosítani kertünkben nem könnyű. Magról nevelni csak sok éves munkával lehet, mivel gyöktörzsének évek kellenek, amíg annyira megerősödik, hogy megfelelő méretű levelei nőjenek. Ha magról ültetjük évekig kicsiny, talán fél centiméter vastag levélnyélen pár centiméteres levélkéink lesznek.

Rábcakapin jártunk

Hatalmas, csaknem kukorica méretű pórék, dinnyeföldek sötétzöld, igazi magyar dinnyékkel, tökföldek narancssárga hokkaidótökökkel. Padlizsán, kukorica, zeller, répa. A paradicsomokat itt nem kötözik: fekszenek a földön a többnyire elszáradt növények, és virít rajtuk a szép piros paradicsom. A paprikák viszont kis bokrokban nőnek meglepően bőséges terméssel.

Első benyomások a 2012-es BioFachról

A BioFach – ha valaki még nem hallott volna róla – a legnagyobb bioszakvásár a világon. Minden év februárjában, Nürnbergben találkozik itt minden, ami bio. Több mint 2000 kiállító és több mint 30 000 látogató – 85 különböző országból.

A Biofachon jártunk

A Biofach a világ legnagyobb bio-szakvására. Minden év februárjában Nürnbergben kerül megrendezésre – az idén huszonkettedszerre. Üdítő és lelkesítő látni, hogyan változik és fejlődik a biomozgalom, de egyúttal kicsit lehangoló is, mivel az irányok néhol megváltoztak. Világviszonylatban egyre nő a bio-termőterület, és a bioélelmiszerek – legalábbis Nyugat-Európában – mindenütt könnyen és elérhető áron szerezhetők be. Ugyanakkor egyre nő a feldolgozottság foka, biokóla, bioüdítők, mélyhűtött pizza és porlevesek – szinte minden kapható bioalapanyagokból.

Együnk halat?

A hal egészséges. Hetente legalább egyszer együnk halat – olvashatjuk a legkülönbözőbb tanácsadókban. És a hal valóban egészséges lenne, ha nem szennyezett folyóinkból és tengereinkből származna. A halak ugyanis szervezetükben összegyűjtik a környezetünkben található mérgeket, a nehézfémeket és permetezőszer-maradványokat. Mi pedig ezeket elfogyasztjuk a halászlével és rántott ponttyal együtt – mivel ezek az anyagok a főzés-sütés során nem semmisülnek meg.

Minél szennyezettebb egy víz, annál szennyezett a benne élő élőlény. A tengerek különösen a folyók torkolatainál, az ipari létesítmények környékén szennyezettek. De mivel a hal úszik a víz pedig folyik, a tengeri halak igen magas szermaradvány értékeket tartalmazhatnak akkor is, ha valahol a „világ végén” fogták őket.

Citromízű banán

A banán a világ legfőbb kereskedelmi árucikkei közé tartozik. A hazai piacokon néha a legolcsóbb gyümölcs. De vajon milyen árat fizetünk ténylegesen a banánért? 

 A banán legnépszerűbb gyümölcseink és legrégebbi kultúrnövényeink egyike. Írásos emlékek már i. e. 600-ban említést tesznek róla. Eredeti hazája Délkelet-Ázsia, ahonnan Indián keresztül jutott el Kelet-Afrikába, majd onnan terjedt el az  egész afrikai kontinensen és a Karib-tengeri szigeteken. Mivel azonban a banán  gyorsan romlik, Európában a tizenkilencedik század végéig szinte ismeretlen  volt.

Lépések a biokert felé

A gyümölcsfákból, zöldségfélékből, dísz- és gyógynövényekből kialakított biokert avatatlan szemlélőnek első ránézésre meglehetősen rendezetlennek tűnhet. Egy ilyen helyen egyetlen kultúrnövényt sem termelnek egyedül egy ágyásban, s nincsenek gondosan felgereblyézett talajfelületek. A vegyesen, gazdag változatossággal ültetett növények egészségesebben fejlődnek, mint monokultúrában, mivel szomszédokként – ható- és illatanyagaiknak köszönhetően – kölcsönösen védik egymást a különféle kártevőktől. A kertbe csalogatott madarak, sünök a biokertész lelkes segítőtársai, tavasztól őszig pusztítják a rovarokat.

Új bio-logo

                                                                    

2010 júliusától új bio-logot vezettek be az Európai Unió tagállamai számára. Amire igen nagy szükség is van, mivel a bio-logok száma bőven meghaladja a fogyasztók számára átlátható és megjegyezhető mennyiséget. Az új logónak minden olyan csomagolt terméken szerepelnie kell, amelyet az EU-ban termeltek és megfelelnek a bioelőírásoknak.

Biominőségek

A bio és a konvencionális élelmiszerek minősége közt mérhető a különbség, a boélelmiszerek javára: magasabbak a beltartalmi értékek, kevesebb a szermaradvány, finomabbak, jobban eltarthatók. A biogazdálkodás, nem pusztán visszatérés az intenzív mezőgazdaság előtti állapotokhoz, hanem egy folyamatosan fejlődő tudomány, amely nem alkalmaz se szintetikus növényvédőszereket, se szintetikus talajjavítókat, növénytársításokkal dolgozik és kerüli a monokultúrát. 

Energiaráfordítása lényegesen alacsonyabb, mint a konvencionális mezőgazdaságé, miközben emberi munka ráfordítása nagyobb, termékenként különböző mértékben, de átlagban 30%-kal. Géntechnológiával módosított növényeket, amelyek megjósolhatatlan veszélyeket jelentenek mind egészségünkre, mind az élővilág génállományára nézve, a biogazdálkodás nem alkalmaz.

Tartalom átvétel