Bio Ausztria – Burgenlandban jártunk

Az osztrák biogazdálkodás évek óta, jobban mondva évtizedek óta irigységem tárgya – odaát ugyanis nem csak a szél fúj jobban (amit a rengeteg szélmalom bizonyít), a biogazdálkodás mértéke is bőven meghaladja azt, amiről álmodni merünk. Ausztriának csaknem 20%-a, Burgenlandnak pedig 26%-a biotermőterület – ami teljes Ausztriában 22 ezer, míg Burgenlandban 950 biogazdaságot jelent. A burgenlandi biogazdaságok legnagyobb része 0.3–1 ha-os, az össz-biotermőterület 46 ezer ha.
Az osztrák környezetvédelmi program kiemelten támogatja a biogazdálkodást: a biogazdaságok hektáronként támogatottsága ötszöröse a konvencionális gazdaságok támogatottságának. További támogatást élvez a talajvíz védelme, valamint 3 évente kötelező a továbbképzés.Összehasonlításképpen: Mo. termőterületének körülbelül 2.5%-án folyik biogazdálkodás, a terület mérete az utóbbi körülbelül 10 évben stagnál.
A Biokultúra Szövetség szervezésében, a Burgenlandi Mezőgazdasági Kamara bioreferensének, Ernst Praunseis úrnak segítségével két nagyobbacska biogazdaságot látogattunk meg május végén: a Csardahof és az Albrechtsfeld nevet viselő gazdaságokat.
Mindkét gazdaság valószínűleg még osztrák mértékkel is nagynak számít: Csardahof-on 230 ha-on, Albrechtsfelden 1400 ha-on gazdálkodnak. A tulajdonos mindkét esetben valaki, akinek semmi köze a gazdálkodáshoz: az első esetben újság kiadó az illető, a második esetben papírgyáros. Tehát az idilli biogazdasághoz, család, gyerekek, állatok, gazdaság, történetünknek semmi köze nincs.
A gazdálkodók maguk azonban profi szakemberek, akik nagy szakértelemmel végzik munkájukat, amely kiterjed a gazdálkodás valamennyi területére: a pontos tervezésre a növényválasztásra, az ültetésre, a palántázásra, az öntözésre, a növényvédelemre, a tápanyagpótlásra, a betakarításra.
Albrechtsfelden úgynevezett intenzív biogazdálkodást folytatnak: ez a földterület eredetileg 250–300 családnak biztosított megélhetést, ma azonban 6 fő elegendő a megművelésére: az igazgató, két traktoros, két félállású irodai dolgozó, valamint egy takarítő és kisegítő személy. Az ügyvezető elmondása szerint a gazdaság termésátlagai 13%-kal maradnak el a konvencionális termésátlagoktól, miközben a munkaráfordításuk (ha jól emlékszem) 30%-kal kisebb, mint a konvencionális gazdaságokban. Számos munkát kiadnak, amelyeket az erre szakosodott cégek gazdaságosabban és valószínűleg olcsóbban tudnak elvégezni: így például az aratást, vagy a gazdaság körül, a hangulat teremtésre ültetett szőlő ápolását.

Csardahof

A Fertőtó közelében fekvő gazdaságban saláta, karalábé, retek, paprika, paradicsom és uborka termesztésével foglalkoznak, valamint szarvasmarhákat tartanak, pontosabban szarvatlan marhákat, de csak a trágyájuk miatt, amelyet tápanyag pótlásra használnak.
A paradicsom, paprika, uborka termesztése az utóbbi 10 évben kizárólag fólia alatt történik – így jobban tudják a kívánt minőséget biztosítani, és versenyképesebbek, de takarják a karalábét és a retket is. Bár a bioelőírások nem minden növényfaj esetén követelik meg a biovetőmagot, céljuk, hogy a vetőmag is minden esetben biogazdálkodásból származzon. A magról ültetés és a palántázás egyaránt gépesítve van. A salátákat kicsi földlabdával teszik ki a termőföldre, majd jól megtervezett módon locsolják.
A teljes területből 130 ha-t tudnakk öntözni – öntözőrendszerük saját kútból nyeri a vizet (talajvíz), amely a föld alatt fut, és a táblák szélén vannak a csatlakozópontok. Az öntözést milliméter pontossággal állítják be, és a csapadékmennyiségtől teszik függővé a mennyiséget.
Növényvédelemre káliszappant és neemoxant alkalmaznak, a kapálás géppel vagy kézzel folyik. A komposztkészítésnél – amelynek alapja a marhatrágya, valamint körülbelül 10% homok –, nagy gondot fordítanak a komposzt folyamatos figyelésére, a megfelelő nedvességtartalom biztosítására, a hőmérsékletre, a forgatásra. Takarják egyrészt a külső nedvesség ellen, másrészt a kiszáradás veszélye miatt. A zöldhulladékokat (a paradicsomok spárgáival együtt) a szabadban rothaszják, majd a trágyához keverik.
A gazdaság elsősorban a nagy üzletláncokon keresztül értékesít mint a Hofer (az osztrák Aldi), Billa, valamint bioboltokon keresztül, közvetlen értékesítéssel nem foglalkoznak.

Albrechtsfeld

A Fertőtó közvetlen közelében található, egynegyed része átnyúlik Magyarországra, és két másik gazdasággal együtt a papírgyáros Heizel cég tulajdona.
A gazdaságot nagy szakértelemmel és igen készségesen, a harmincas éveit taposó ügyvezető igazgató mutatta be nekünk. 10 éve dolgozik a cégnél, nyolc éve álltak át biogazdálkodást.
A gazdaság egészében mindenek előtt a jól átgondolt tervezés és szervezés volt figyelemre méltó, amely kiterjedt a termékválasztéktól a traktorok munka utáni tisztításáig valamennyi munkafolyamatra: az öntözés 1000 ha-on, kiépített öntözőrendszeren keresztül történik, a víz nyerésére 6 saját kútjuk van, amelyek mindössze néhány méter mélyek. Az öntözőrendszer a Csardahof-hoz hasonlóan a föld alatt halad, és a táblák szélén vannak a kapcsolódási pontok. Az épületek, amelyeket a régi épületek helyett építettek anyagukban és kiképzésükben is funkcionálisak ám egyúttal esztétikusak is – a munkagépek csarnokai és műhelyei, a termények időleges tárolására szolgáló épületek, az irodák stb.
A szántóföldön a gépeket számítógép, ill. GPS vezérli, amelyek ezáltal 0–2 cm közötti pontossággal tudnak a sorok között haladni. A táblák 30 hektárosak, de egyszerre 60 hektáron dolgoznak, mert úgy gazdaságos. A földeken 6 éves vetésforgót alkalmaznak – a termőföld soha nem marad fekete 4 hétnél hosszabb ideig.
A termesztett növények: lucerna (takarmánynak adják el, magas fehérjetartalma miatt egyre keresettebb), őszibúza, téliárpa (részben mindekettőt vetőmagnak adják el), olajtök, kukorica, szója. A termesztett növények kiválasztásánál fontos szempont volt a 430 mm-es évi csapadékmennyiség.
Angus fajtájú, szarvatlan, viszonylag kicsi, fekete szarvasmarhákat tartanak, amelyek közül a bikákat fél évesen eladják tenyészbikának, a teheneket pedig vagy vemhesen, vagy még a vemhesség előtt tenyészállatnak.

Amit hazahoztam Ausztriából (egy biokiadványon kívül a burgenlandi biogazdaságokról és a bioélelmiszerek vásárlásának lehetőségeiről): az az evidensnek is tekinthető gondolat, hogy a szakértelem és a szervezettség, a tervezés, a kivitelezés, és minden további munkafolyamat során alapvető fontosságú.