Előljáróban

Táplálkozási iskola sok van. És sokan sokfélét mondanak – gyakran szöges ellentétét egymásnak. A laikus pedig nem ismeri ki magát, ő csak enni szeretne, jókat, nagyokat, lehetőleg egészségesen. Amire nagy szüksége is lenne, mivel napjaink embere életének egyharmadát betegen tölti. Minden tizedik polgár cukorbajban szenved, minden második valamilyen szív- és érrendszeri betegségben fog meghalni, és minden negyedik daganatos megbetegedésben.

Nem mindig volt ez így. Mai betegségeink túlnyomó többsége civilizációs betegség – azaz civilizációnk következménye. A civilizációs táplálék, a környezeti ártalmak, életmódunk egyaránt szerepet játszanak kialakulásukban. Legnagyobb súllyal a táplálkozás esik a latba: mai betegségeink hozzávetőlegesen 80-90%-a bizonyítottan táplálkozás okozta civilizációs betegség. A néprajzi leírások mindezt ékesen bizonyítják.
A kétezeregy-világ egyik alappillére a táplálkozás. Az itt olvasható írásokból kiderül, hogy mi az, ami megváltozott a táplálékunkban, melyek azok a betegségek, amelyekben bizonyítottan a civilizációs táplálkozás a ludas, és mit kéne ennünk ahhoz, hogy megőrizhessük, illetve visszanyerhessük egészségünket. Ezzel nem egy újabb táplálkozási iskolát kívánunk bemutatni, még ha nevet adunk is a gyereknek: teljes értékű táplálkozás.
Mindezt a megelőzés jegyében tesszük – mert megelőzni viszonylag könnyű, míg gyógyítani nagyon nehéz. A civilizációs betegségek gyakran hosszú évtizedek alatt alakulnak ki, és többnyire már elődeink táplálkozása is szerepet játszott létrejöttükben. Ami egyben azt is jelenti, hogy a megfelelő táplálékkal nemcsak a saját egészségünket védjük – hanem a gyermekeinkét is.