étel-ital

Befőzés – cukor és tartósítószerek nélkül

Ezt az írást kicsit kiegészítettem, mert több kérdés is érkezett a besűrítéssel és az édesítéssel kapcsolatban. Különben minden maradt a régiben, a módszer működik, a lekvárok, befőttek, ivőlevek fantasztikusra sikerülnek.

Ugyanis b efőzni szerencsére másként is lehet, azaz cukor és tartósítószerek nélkül. Ugyanis nem ezek a „segédanyagok” tartósítanak, hanem maga az eljárás. A hangsúly a tisztaságon van, tiszta üvegek, tiszta kupakok, néhány percig főzött gyümölcs. Ezáltal a mikroorganizmusok elpusztulnak – szegények –, és a készítmények eltarthatóvá válnak.

A lekvár
A tisztára mosott és sérülésektől megtisztított, kimagozott stb. gyümölcsöt megfőzöm. Nem szükséges szétfőzni, ugyanis minél tovább fő, annál több bomlik el a benne lévő hőérzékeny anyagokból. Elég, ha néhányat rottyan. Ezzel már csírátlanítottam, vagyis a romlását előidéző mikroorganizmusokat elpusztítottam. Ha nagyon darabosnak érzem, akkor hagyom egy kicsit kihűlni, egy botmixerrel simára turmixolom, majd megint felforralom.

Epertorta

Az epertorta hagyományos német sütemény – Erdbeerboden névre hallgat. A megsütött tésztára nyersen teszik rá az epret, amelyet zselatinnal öntenek le, majd tejszínhabbal tálalják. Bármilyen más gyümölccsel el lehet készíteni, málnával, cseresznyével, meggyel, őszibarackkal, vagy ezek keverékével. Különösen szimpatikussá teszi, hogy azt a sok finom gyümölcsöt amit a tetejére teszünk, nem kell megsütnünk.

Malom lisztérzékenyek számára


A lisztérzékenység, avagy cöliákia (coeliakia), avagy gluténérzékenység korunk betegsége. Bár közel sem érint annyi embert, mint amennyit egyes népszerű szerzők állítanak, a betegek száma egyre nő. Ennek magyarázata, hogy a lisztérzékenység civilizációs betegség, a civilizációs táplálék hatására reagál a szervezetünk a gluténre ily módon. A lisztérzékenység ugyanolyan táplálkozás okozta civilizációs betegség, mint a szívinfarktus vagy a cukorbetegség: ott, ahol nincsenek finomított élelmiszerek, nem létezik.

Rebarbara a kertünkben

A rebarbara egyike az első tavaszi növényeknek ami kibújik a földből. Hatalmas levelei gyorsan nőnek, és április közepén–végén már kezdhetjük is szedni az első leveleket. Csak a levélnyele fogyasztható, nyersen azonban az sem, mivel a benne lévő oxálsav hányást, keringési problémákat, gyomorfájást okozhat.

A rebarbarát meghonosítani kertünkben nem könnyű. Magról nevelni csak sok éves munkával lehet, mivel gyöktörzsének évek kellenek, amíg annyira megerősödik, hogy megfelelő méretű levelei nőjenek. Ha magról ültetjük évekig kicsiny, talán fél centiméter vastag levélnyélen pár centiméteres levélkéink lesznek.

Tönköly-mánia

A tönköly a múlt évszázad végéig ismeretlen volt Magyarországon, aminek több oka is van.
Jelentős hátránya, hogy a hagyományos búzához képest lényegesen kisebb a terméshozama. A másik, hogy hántolni kell, mert a pelyva hozzá van nőve a maghoz, ami plusz munkát és költséget jelent. 

Bodzaszörp – mézzel

A bodzaszörpöt cukor helyett mézzel is készíthetjük – így ízébe a méz íze is keveredni fog. 

Egy 5 literes befőttes üvegbe beáztatunk 5-6 nagy virágot és egy felszeletelt biocitromot. A méz mennyisége ízlésünktől függ. Fél kiló mézzel egy kellemes üdítőt kapunk, ha valódi szörpöt szeretnénk, ne sajnáljuk, akár 1 kg mézet is tehetünk hozzá, de ilyenkor egy-két virággal, esetleg még egy citrommal többet tegyünk az üvegbe.

Paleolit táplálkozás?

A paleolit diétát a 70-es években agyalta ki az amerikai Mr. Voegtlin gastroenterologus, és azóta számos szerző használta fel gondolatait tucatnyi könyv formájában. Alkalmazható fogyókúraként – ekkor a legbiztosabb a siker (mármint a szerző anyagi sikere) –, sport-diétaként, de gyakorlatilag bárki számára megfelelő, akinek derengeni kezd, hogy valami nem stimmel mai táplálékunkkal. 

Víz, víz, tiszta víz – a víztisztítók

Sokféle van, és sokféle elv alapján működnek. Ami közös bennük, hogy buta készülékek: nem tudnak különbséget tenni a káros és az ártalmatlan anyagok között. A víztisztító-gyártók honlapjairól többnyire nem derül ki, hogy mik azok az anyagok amelyeket a víztisztítók kiszűrnek a vízből. Kérdés, hogy csak a nagy, szerves molekulákat szűrik-e ki a készülékek, vagy az ásványi sókat is?

Víz, víz, tiszta víz – az ásványvíz

Palackozott ásványvíz fogyasztásunk szépen nőtt az elmúlt években: 1996-ban fejenként 14 l volt, 2008-ban több mint 100 liter. Tulajdonképpen alig maradunk le az Unió régebbi tagállamaitól, Franciaországban vagy Olaszországban évi 120-130 l fogy. Magyarországon 1,5 milliárd PET palack kerül a szemétbe évente, ami 60 ezer tonna szemetet jelent.

Víz, víz, tiszta víz – a csapvíz

Már csak nagyon kevesek merik meginni. Szinte snassz egyszerűen csak kinyitni a csapot és egy poharat alátartani. Inkább az alternatívákat választjuk, az ásványvizet vagy a víztisztítókat. Holott az ásványvizes palackok nem elhanyagolható környezetszennyezést jelentenek, a víztisztító pedig mindössze egy buta gép. De vajon iható-e még a csapvíz?

Tartalom átvétel