étel-ital

Hogyan főzzünk barna rizst?

A barna riszt fogyaszthatjuk köretként, készíthetünk belőle fasírtot, édességet, rakott ételeket, amelyekhez többnyire előre meg kell főznünk a gabonánkat. Hogy puhára és finomra főljön, egy pici trükkre van szükség.

A görög görögdinnye

Arizonai villa

Nemrég Amerikában jártam. Pontosabban Arizonában, ugyanis ott él anyukám 84 éves nővére egész népes családjával. Arizona szerintem gyönyörű: kősivatag, vörös hegyek, virágzó kaktuszok, gyalog kakukk, amely az életben ugyanolyan mulatságosan fut mint a rajzfilmekben, a Colorado folyó, amely átkanyarog a sivatagon és tele van felduzzasztott tavakkal. Az amerikaiakról és az egész túráról még fogok írni, ízelítőül egy történet:

Bodzaszörp mézzel és bodzabor

A bodzaszörp nálunk, a családban, a kedvencek közé tartozik. A gyerekeim, a kicsik és most a nagyok is, azonnal figyelmeztetnek, ha már nyílik a bodza, hogy lehet végre szörpöt készíteni.

Ez a bodzaszörp azonban csak nevében szörp, mivel inkább egy kellemes nyári üdítőt készítek, amelyből csak ritkán teszek el télire is egy-egy üveggel. Viszont ha ügyesek vagyunk, akár pezsgős, finom, bodzabort – illetve mint nem rég megtudtam, mézbort – is előállíthatunk. 

Ez utóbbi egy véletlen felfedezésnek volt köszönhető. Néhány évvel ezelőtt tíz napra nyaralni mentünk, és egy másfél literes üvegbe útravalónak bodzaszörpöt csomagoltam. Hatan bármekkora is az autó, csak nehezen férünk el a csomagokkal, és a pakolászás közben a bodzaszörpöt letettem a fűbe (a kertben) az autó mellé, majd ott felejtettem. 

Rebarbara a kertünkben

 

A rebarbara egyike az első tavaszi növényeknek ami kibújik a földből. Hatalmas levelei gyorsan nőnek, és április közepén–végén már szedhetjük is az első leveleket. Csak a levélnyele fogyasztható, nyersen azonban az sem.

A rebarbara számomra egészen húszas éveim végéig egy teljességgel ismeretlen növény volt. Dániában, amikor egy kerámiaműhelyben dolgoztam egy ici-pici faluban a Seeland nevet viselő sziget közepén, a szomszédos gazdaság istállói mellett hatalmas növények nőttek. A párom, aki ismerte  Németországból, meg is jegyezte, hogy milyen szép nagyok.

Mikor Németországban laktunk azután tavasszal rendszeresen sütött Rhabarber Streuselt, ami kb. annyit jelent: rebarbarás szórt (süti, de ezt nem mondták hozzá). Mit ne mondjak, igen megkedveltem.

Lisztérzékenység – korunk betegsége

A gluténérzékenység vagy lisztérzékenység korunk betegsége – bár korántsem érint annyi embert, mint ahogy egyes népszerű szerzők álltják, a betegek száma egyre nő. Ennek magyarázata, hogy a lisztérzékenység civilizációs betegség, a civilizációs táplálék hatására reagál a szervezetünk a gluténre ily módon.

Befőzés – cukor és tartósítószerek nélkül

Több mint húsz évvel ezelőtt száműztem a cukrot a háztartásunkból. Jó néhány évig eltartott, amíg el mertem készíteni az első cukor nélküli lekváromat. A kezdeti sikereken felbuzdulva azóta a befőttek és ivőlevek széles választékát is ezzel a módszerrel készítem el, és az eredmény mindig  fantasztikus!

Ugyanis befőzni szerencsére cukor és tartósítószerek nélkül is lehet. Mivel nem ezek a „segédanyagok” tartósítanak, hanem maga az eljárás. A hangsúly a tisztaságon van, tiszta üvegek, tiszta kupakok, néhány percig főzött gyümölcs. Ezáltal a mikroorganizmusok elpusztulnak – szegények –, és a készítmények eltarthatóvá válnak.

Malom lisztérzékenyek számára

A háztartási malmokkal bármilyen gabonát meg lehet őrölni, azaz a gluténérzékenyek számára fogyasztható gabonaféléket is. A lisztérzékenyek tehát bármely háztartási malmot használhatják.

KoMo-malmok ugyanakkor speciálisan ennek a betegcsoportnak készülnek, mivel ezekben a malmokban cserélhető az őrlőkamrabetét és a kő. A malmokkal készíthető rizsliszt, kukoricaliszt (Fidibus 21 kivételével), hajdinaliszt és kölesliszt is, azaz valamennyi gluténmentes gabonát meg tudják őrölni. 

Tönköly-mánia

A tönköly a múlt évszázad végéig ismeretlen volt Magyarországon, aminek több oka is van.
Jelentős hátránya, hogy a hagyományos búzához képest lényegesen kisebb a terméshozama. A másik, hogy hántolni kell, mert a pelyva hozzá van nőve a maghoz, ami plusz munkát és költséget jelent. 

Paleolit táplálkozás?

A paleolit diétát a 70-es években agyalta ki az amerikai Mr. Voegtlin gastroenterologus, és azóta számos szerző használta fel gondolatait tucatnyi könyv formájában. Alkalmazható fogyókúraként – ekkor a legbiztosabb a siker (mármint a szerző anyagi sikere) –, sport-diétaként, de gyakorlatilag bárki számára megfelelő, akinek derengeni kezd, hogy valami nem stimmel mai táplálékunkkal. 

Tartalom átvétel