étel-ital

Befőzés à la natur

Cukor és tartósítószerek nélkül

Befőzni szerencsére másként is lehet, azaz cukor és tartósítószerek nélkül. Ugyanis nem ezek a „segédanyagok” tartósítanak, hanem maga az eljárás. A hangsúly a tisztaságon van, tiszta üvegek, tiszta kupakok, néhány percig főzött gyümölcs. Ezáltal a mikroorganizmusok elpusztulnak – szegények – és a készítmények eltarthatóvá válnak.

A lekvár

A tisztára mosott és sérülésektől megtisztított, kimagozott stb. gyümölcsöt megfőzöm. Nem szükséges szétfőzni, ugyanis minél tovább fő, annál több bomlik el a benne lévő hőérzékeny anyagokból. Elég ha néhányat rottyan. Ezzel már csírátlanítottam, vagyis a romlását előidéző mikroorganizmusokat elpusztítottam. Ha nagyon darabosnak érzem, akkor hagyom egy kicsit kihűlni, egy botmixerrel simára turmixolom, majd megint felforralom.

Bodzaszörp - mézzel

A bodzaszörpöt cukor helyett mézzel is készíthetjük – így ízébe a méz íze is keveredni fog. 

5 l vízbe beáztatunk 5-6 nagy virágot és egy felszeletelt biocitromot. A méz mennyisége ízlésünktől függ. Ha valódi szörpöt szeretnénk ne sajnáljuk, akár 1-2 kg mézet is tehetünk hozzá, de ilyenkor egy-két virággal, esetleg még egy citrommal többet tegyünk az üvegbe. Ha inkább egy kellemes üdítőt, kevesebb is elég.

Előljáróban

Táplálkozási iskola sok van. És sokan sokfélét mondanak – gyakran szöges ellentétét egymásnak. A laikus pedig nem ismeri ki magát, ő csak enni szeretni, jókat, nagyokat, lehetőleg egészségesen. Amire nagy szüksége is lenne, mivel napjaink embere életének egyharmadát betegen tölti. Minden tizedik polgár cukorbajban szenved, minden második valamilyen szív- és érrendszeri betegségben fog meghalni, és minden negyedik daganatos megbetegedésben.

Tönköly-mánia

A tönköly a múlt évszázad végéig ismeretlen volt Magyarországon, aminek több oka is van.
Jelentős hátránya, hogy a hagyományos búzához képest lényegesen kisebb a terméshozama. A másik, hogy hántolni kell, mert a pelyva hozzá van nőve a maghoz, ami plusz munkát és költséget jelent. 

Paleolit táplálkozás?

A paleolit diétát a 70-es években agyalta ki az amerikai Mr. Voegtlin gastroenterologus, és azóta számos szerző használta fel gondolatait tucatnyi könyv formájában. Alkalmazható fogyókúraként – ekkor a legbiztosabb a siker (mármint a szerző anyagi sikere) –, sport-diétaként, de gyakorlatilag bárki számára megfelelő, akinek derengeni kezd, hogy valami nem stimmel mai táplálékunkkal. 

Víz, víz, tiszta víz – a víztisztítók

Sokféle van, és sokféle elv alapján működnek. Ami közös bennük, hogy buta készülékek: nem tudnak különbséget tenni a káros és az ártalmatlan anyagok között. A víztisztító-gyártók honlapjairól többnyire nem derül ki, hogy mik azok az anyagok amelyeket a víztisztítók kiszűrnek a vízből. Kérdés, hogy csak a nagy, szerves molekulákat szűrik-e ki a készülékek, vagy az ásványi sókat is?

Víz, víz, tiszta víz – az ásványvíz

Palackozott ásványvíz fogyasztásunk szépen nőtt az elmúlt években: 1996-ban fejenként 14 l volt, 2008-ban több mint 100 liter. Tulajdonképpen alig maradunk le az Unió régebbi tagállamaitól, Franciaországban vagy Olaszországban évi 120-130 l fogy. Magyarországon 1,5 milliárd PET palack kerül a szemétbe évente, ami 60 ezer tonna szemetet jelent.

Víz, víz, tiszta víz – a csapvíz

Már csak nagyon kevesek merik meginni. Szinte snassz egyszerűen csak kinyitni a csapot és egy poharat alátartani. Inkább az alternatívákat választjuk, az ásványvizet vagy a víztisztítókat. Holott az ásványvizes palackok nem elhanyagolható környezetszennyezést jelentenek, a víztisztító pedig mindössze egy buta gép. De vajon iható-e még a csapvíz?

Citromot héjáról

Bár az új sajtótörvény miatt úgy érezzük magunkat, mintha citromba haraptunk volna, most mégis inkább egy másik citromról írunk. Arról, amit a süteményeinkbe reszelünk.

A citrom reszelt héja kiváló természetes aroma. Élvezetét azonban egy csipetnyit megkeserítheti a tudat, hogy igen mérgező vegyületeket tartalmaz.

A citrom – csakúgy mint a narancs – főleg Európa déli és Afrika északi részeiről érkezik. Mindkét növényt hatalmas monokultúrákban termesztik, amelyek fenntartásához jókora mennyiségű permetezőszer szükséges: így befolyásolják a növények fagyállóságát, a gyümölcsök méretét, az érés idejét. Az egyik legismertebb készítményt a vietnami háborúban mint vegyi fegyvert használták: az erdők lombhullását idézi elő.

Együnk halat?

A hal egészséges. Hetente legalább egyszer együnk halat – olvashatjuk a legkülönbözőbb tanácsadókban. És a hal valóban egészséges lenne, ha nem szennyezett folyóinkból és tengereinkből származna. A halak ugyanis szervezetükben összegyűjtik a környezetünkben található mérgeket, a nehézfémeket és permetezőszer-maradványokat. Mi pedig ezeket elfogyasztjuk a halászlével és rántott ponttyal együtt – mivel ezek az anyagok a főzés-sütés során nem semmisülnek meg.

Minél szennyezettebb egy víz, annál szennyezett a benne élő élőlény. A tengerek különösen a folyók torkolatainál, az ipari létesítmények környékén szennyezettek. De mivel a hal úszik a víz pedig folyik, a tengeri halak igen magas szermaradvány értékeket tartalmazhatnak akkor is, ha valahol a „világ végén” fogták őket.

Tartalom átvétel