Hogyan befolyásolja hangulatunkat, vitalitásunkat a fény erőssége?

A fénynek meghatározó szerepe van hangulatunkra, közérzetünkre, életműködéseinkre. Ha kisüt a nap, felderül a kedvünk, úgy érezzük, megtelünk életenergiával. Ha viszont ősszel és télen sötétben kell felkelnünk, gyakran kimászni sincs kedvünk az ágyból. A napfény hatással van vitamintermelésünkre és hormonháztartásunkra is.

Ősszel nemcsak a napok lesznek egyre rövidebbek, de a fény ereje is egyre gyengül. Míg a nyári fény erőssége a 100 000 luxot is meghaladja, addig egy szürke decemberi nap 3500 luxnál nem tud többet nyújtani. Épületeinkben, lakásainkban a világítás ezzel szemben ritkán haladja meg az 1000 luxot, míg ha reggel a számítógéphez ülünk, legfeljebb 100 lux éri a szemünket. Eközben legalább 600 luxra lenne szükségünk ahhoz, hogy munkakedvünk megmaradjon.

A sötétebb évszakokban hangulatunk is sötétebbre fordul, bár változó mértékben: vannak, akik egyszerűen csak barátságtalannak érzik az őszi-téli időt, de vannak, akiknek komoly depresszió kezdetét jelenti: fáradtak és levertek lesznek. A világosság hatása hangulatunkra nemcsak az évszakok változásával figyelhető meg: a szélességi fokokkal együtt is változik. A latinos életöröm nem pusztán kulturális hagyományokon nyugszik, a napsütötte órák száma is befolyásolja. Miközben Floridában a lakosok mindössze négy százaléka depressziós, addig New Yorkban már 17 százalék, és Alaszkában 28 százalék. Nevet is kapott a fényhiány okozta depresszió: SAD = Seasonal Affective Disorder. Tünetei a fáradtságon túl levertség, hangulatingadozás, szexuális érdektelenség, elhízás. A depresszióban szenvedők élettartama is rövidebb – csakúgy, mint a magas vérnyomásban szenvedőké vagy a dohányosoké. 

Naplámpa

Ha azt gondoljuk, hogy jó közérzetünkhöz elegendő néhány lámpával többet felszerelnünk a lakásban vagy az irodában, sajnos tévedünk. Kutatók megfigyelték, hogy a különösen erős mesterséges fény nem csökkenti a depressziót, hanem stresszt vált ki, ingerlékennyé tesz, akár néhány nap alatt is. Mert nemcsak a minket érő fény mennyisége számít, hanem a minősége is. A napfény színspektruma alapvetően különbözik a hagyományos villanykörték, a neoncsövek vagy a halogénizzók színspektrumától, mivel ezek a nap teljes színspektrumának csak töredékét adják vissza. Az úgynevezett naplámpák vagy napfénylámpák (német nyelvterületen Tageslichtlampen néven futnak) sokkal jobban vissza tudják adni a nap színspektrumát, a látható és szemmel nem látható sugarakat.

A nyolcvanas években jutott először eszébe egy amerikai pszichiáternek, hogy téli depressziós betegeit reggel és este néhány órára erős, a napfényt utánzó lámpák elé ültesse. Állapotuk, hangulatuk a kezelés hatására határozottan javult. A naplámpákat azóta is alkalmazzák terápiás céllal.

A naplámpákat csakúgy, mint korunk sok más hasznos (és haszontalan) találmányát, a hadiiparnak köszönhetjük. Kifejlesztésük az atommeghajtású tengeralattjárókhoz kapcsolódik. Ezek a tengeralattjárók a nem atommeghajtású tengeralattjárókkal ellentétben hónapokon keresztül a víz alatt tudnak maradni – azaz a legénység hónapokon át nem lát napot. Ennek következményeként egy sor betegséget írtak le a hajóorvosok, úgymint alvászavart, depressziót, cukorbetegséget, legyengült immunrendszert, magas vérnyomást. A lista mintha emlékeztetne azokra a civilizációs betegségekre, amelyeket a civilizációs táplálék okoz.

Állati fényigény

Az állattartók régóta tudják ezt. A német mezőgazdasági iskolákban évtizedek óta azt tanítják, hogy a megfelelő világítás növeli a termelést, míg a nem megfelelő világítás csökkenti, és beteges állapotokat tud kiváltani. Kevés fény az állatok növekedése alatt fejlődési rendellenességeket okoz, tojótyúkoknál pedig a tojások számának csökkenését. Túl erős fény viszont idegességet és kannibalizmust vált ki, és a szociális rend széteséséhez vezet.

A fény fontosságával több ezer éve tisztában vagyunk. A Napot nem egy ősi kultúrában istenként tisztelték. A napfordulók megünneplése a legtöbb kultúrában rendkívül fontos esemény volt, különösen a téli és a nyári napfordulóé. A karácsony vagy a karácsony táján tartott más vallási ünnepek, így például a Hanuka eredetileg úgyszintén a téli napforduló ünnepe volt. A napok hosszabbá válása a fény erősödését is jelenti, a világosság visszatértét.

Szolárium

Sokan szoláriummal próbálják meg pótolni a nyári napfényt. A szolárium azonban csalóka fényt ad, fényspektruma nem felel meg a napfény spektrumának. A nap UV-sugarai (többek között) UV-A és UV-B sugarakból állnak. Az UV-A sugarakról sokáig azt gondoltuk, hogy mindössze bőrünk barnaságáért felelnek, míg az UV-B sugarakról azt, hogy ezek szükségesek a D-vitamin kialakulásához a bőrünkben. Az UV-B sugaraknak ugyanakkor ismert volt a leégést okozó és DNS-t károsító hatása is. Mivel az UV-B sugarak csak lassan barnítanak, a szoláriumok szinte kizárólag UV-A sugarakat bocsátanak ki, többnyire többszörösét annak, amennyit a természetes fény tartalmaz, mert az idő ugyebár pénz. Az UV-A sugarak szintén égetik a bőrünket, csakhogy sokkal lassabban. De mivel sokkal mélyebbre hatolnak a bőrünkbe, mint az UV-B sugarak, károsítják a pigmentképző sejteket és a kötőszövetet. Ezáltal nemcsak a bőr öregedését gyorsítják fel, hanem a bőrrákért is felelősek. Arra, hogy túl sok nap érte a bőrünket, a természetben az UV-B sugarak figyelmeztetnek azzal, hogy leégünk. Mivel azonban ezek hiányoznak a szoláriumok lámpáiból, el sem tud menekülni időben a mű-napozó. Egészséges barnulásról így szó sem lehet. A szolárium pedig a kedélyünkön amúgy sem változtat sokat.

Így sajnos be kell látnunk, hogy a valódi napfényt tulajdonképpen semmi sem tudja pótolni. A legjobb naplámpa sem tud annyit, mint maga a nap. Vagyis a téli depresszió ellen a legjobb ellenszer a napi egy-két órás kintlét még borús időben is, mert ezáltal a szobában elérhető fénymennyiségnek többszöröse ér minket. És persze nem csak a fényről van szó. A kinti és a benti levegő minősége, oxigén-, nedvesség- és iontartalma alapvetően különbözik. A szabad ég alatt máshogy hatnak ránk a környezetünkben lévő természetes erők és sugárzások, amelyek szintén szükségesek ahhoz, hogy valóban jól érezzük magunkat a bőrünkben.